2017. október 12. csütörtök, Miksa

Százéves gyárakban bulizunk: tavaszi felfedezőút az Erzsébetvárosban

2012. április 9.  

Új sorozatot indítottak a hg.hu-n, amelyben a tavaszi hétvégékre ajánlanak rendhagyó, tematikus városi sétaútvonalakat. A cikkekben az ismerős budapesti környékek olyan arcát, olyan izgalmas részleteit derítik fel és mutatják meg, amiket egyébként talán észre sem vennénk. Ki gondolná például, hogy egykori rézgyárból lett a legmenőbb szórakozóhely, a százéves kóser hentesüzlet épületében hamarosan új étterem nyílik, a kerületi közösségi ház szecessziós csillárjai alatt pedig tornaórákat is tartanak? A sorozat első részében a pesti VII. kerület, Erzsébetváros egykori ipari épületeinek, iparosházainak múltját és jelenét derítettük fel, de a rövid sétán a különleges homlokzatok mellett fröccs, flódni és paprikás csirke is útba esik.

 

Erzsébetváros történelmi zsidónegyede nem csak a turistákat vonzza: a főváros egyik legrégibb, Európában is egyedülálló kerülete már évek óta a pesti kulturális- és éjszakai élet központjának számít. Nem véletlenül: a 2005-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánított környéket az eredeti, XVIII. századtól szervesen kialakult utcaszerkezet, az átjáróházak, a zsinagógák, a klasszicista és szecessziós épületek és a ma itt zajló pezsgőbelvárosi élet sajátos összhangja teszi igazán izgalmassá.

A negyed a középkor óta a budapesti kereskedelem centruma, az évszázadok során ide települtek az üzletek, a kisiparosok itt alapították meg a műhelyeiket és kisebb gyáraikat: ezek emlékét az egykor üzletközpontként működő, egyedülálló átjáróházak, a korabeli iparosok impozáns székházai, és a bontásoktól megmentett, mára más funkcióval újjáéledő, gyakran a tulajdonosok lakóházaival egybeépült ipari épületek őrzik.

A műemlékvédelmi kezdeményezések ellenére sajnos a rendszerváltás óta egyre gyorsabb ütemben zajlik az utcaképet és a városszerkezetet alapvetően megváltoztató, gyakran felelőtlen bontásokkal és rossz minőségű felújításokkal megvalósuló városrehabilitáció, így a még többé-kevésbé eredeti állapotukban látható épületek értéke még jelentősebbnek tűnik – ezért is érdemes észrevenni őket, és odafigyelni rájuk.

1. A rövid erzsébetvárosi séta első állomása a Makkoldy József tervei alapján 1929-ben épült Festő Ipartestület Országos Szövetségének székháza, a Wesselényi utca 73. szám alatt. A színes homlokzat már messziről felhívja magára a figyelmet, közelebbről pedig a szakmára utaló stukkódíszeket is észrevehetjük. (Nem biztos, hogy a házba mindig szabadon be lehet sétálni, de ha a portás megengedi, érdemes belesni az emeleti nagyterembe: egészen meglepő élmény a Wesselényi utcáról betoppanni egy ilyen gyönyörű, barokkosan díszített enteriőrbe.)

 - Szalai Dániel

A Festő Ipartestület Székházának homlokzata, és a díszterem mennyezete

 - Szalai Dániel

A homlokzat díszítésének részlete, és Szent Lukácsot ábrázoló belső üvegablak

2. A Wesselényi utcán tovább sétálva, a körút túloldalán máris a Kertész utcához érkezünk. A Wesselényi utca 42. számú sarokház sajnos ma nincs túl jó állapotban, de mégis említésre méltó: a XX. század elején itt élt és alkotott Scheiber Hugó festőművész, akinek emlékét emléktábla is őrzi.

3. Szép időben a Wesselényi utca vonalában a Gellért-hegy és a Szabadság-szobor is éppen látszik, erre egyenesen tovább sétálva, majd a Klauzál utcán jobbra fordulva jutunk a Klauzál térre. A tér 1907-ben kapta a nevét Klauzál Gábor után, fő érdekessége az 1897-ben épült vásárcsarnok, ahol ma is van piac (bár a belül megnyílt szupermarket kétségtelenül nem tett jót a hangulatának). Ha pedig ebédidőben járunk erre és szerencsénk is van, találhatunk egy asztalt az alig észrevehető, de mégis méltán híres, több mint fél évszázada itt működő Kádár étkezdében.

4. A Klauzál térről a Nagy Diófa utcán át a Wesselényi utcába visszasétálva ismét egy látványosan színes épülethez jutunk: a Kopeczek György tervei alapján 1905-ben épült, szép állapotban lévő szecessziós ház egykor (ahogy a homlokzaton is olvasható) a Czipész Ipartestület Székháza volt, ma kerületi közösségi házként működik. Bent szép, eredeti századfordulós üvegablakok, lámpák és a nagyterem impozáns csillárjai őrzik a szecessziós hangulatot.

 - Szalai Dániel

A Czipész Ipartestület Székházának utcafrontja és belső kapuja

5. Bár mára szinte csak a turisták járnak erre, de mégis érdemes a nemrég felújított Kazinczy utcán balra fordulni, és a jól ismert Szimpla Kert épületére kicsit más szemmel is ránézni: a Kazinczy 14-ben egykor kályhagyár működött. Az utca egyik legrégebbi lakóháza 1841-ben épült Pollack Mihály tervei alapján, és bár elég rossz állapotban van, a legtöbb részlete ma is eredeti. (A Kazinczy utcára visszakanyarodva éppen útbaesik a város legjobb flódnija: a híres sütit a Wesselényi 13-ban készítik Raj Ráchel cukrászdájában.)

6. A sétát a Kazinczy utcán folytatva a következő érdekes helyszínt talán kapásból észre sem vennénk – nem csoda, hiszen a Kazinczy 41-nek még a házszámát is az éppen zajló építkezés ponyvái takarják. Az épület mégis érdekes: az eredetileg 1840 körül épült házban a századfordulótól egészen a 2002-es kiürítésig kóser hentesüzlet, kolbász- és szalámigyár működött.

Az ingatlan hasznosításával kapcsolatosan sokáig folytak a viták, szóba került a teljes bontás is, mivel az értékes épület rossz állapota miatt sajnos csak a külső falakat lehet megtartani. A helyszínen dolgozó építési vezetőtől azonban szerencsére megtudtuk: a házat a lehetőségekhez képest az eredeti részleteket visszaállítva (például az eredeti kovácsoltvas elemeket újragyártva) újítják fel és ősszel éttermet nyitnak majd benne.

 - Szalai Dániel

A Kazinczy u. 41. jelenleg zajló építkezése

7. A szomszéd házat valószínűleg mindenki jól ismeri: a Mika Tivadar mulató a belvárosi éjszakai élet megkerülhetetlen helyszíne lett. A ház 1909-ben épült a Mika Tivadar Rézárugyár Rt. tulajdonosa számára, ez volt a család lakóháza és itt működött az üzem is – a történelmi múltra a nemrég szépen helyreállított épületben apró részletek, például a mosdókban látványosan kiemelt rézcsövek utalnak.

 - Szalai Dániel

A Mika Tivadar Mulató felújított homlokzata és a mosdó rézcsövei, fotók: Szalai Dániel, Bakonyi Zsuzsa

8. A Mika-ház baloldali szomszédjának, a Kazinczy utca 51. háznak sajnos nem ilyen szép a története. Az üres üzletportálok és az igénytelen, kőporos vakolattal, műanyag festékkel, olcsó nyílászárókkal felújított homlokzat alapján nem is sejteni, de ez a századforduló egyik legszebb szecessziós bérháza, aminek a homlokzatát a renoválás gyakorlatilag tönkretette, az eredeti, ki nem javított épületszerkezet pedig magától megy tönkre.

Az 1907-ben Fodor Gyula tervei alapján épült házban egykor a Wieselmann és Tsa. üvegcsiszoló műhelye működött, amelynek alkotásait a benti, borzasztó állapotban lévő lépcsőházban még látni lehet. Egy lakótól azt is megtudtuk: a különleges, pók-motívumos szecessziós díszek nem csak az ablakokon, hanem eredetileg a homlokzaton is láthatóak voltak, ezeket azonban a felújítás során egyszerűen letörték és levakolták. A lépcsőház gyönyörű, királykék csempéit szintén letörték, a néhol megmaradt eredeti kifestés, a stukkók, domborművek és mozaikok alapján még így is látszik, hogy páratlanul értékes épület pusztul el fokozatosan.

 - Szalai Dániel

A Kazinczy u. 51. eredeti szecessziós ajtói és üvegablakai

 - Szalai Dániel

A néhány megmaradt eredeti csempe, festés és stukkók

9. A séta végére a Király utcához érkezünk: jobbra a Suppré-Neopaint csapata által kifestett tűzfal mellett elsétálva jutunk a 27-es számú házhoz, ahol 1906 óta működik a híres jelvénybolt. Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárat a mai bolt idős tulajdonosának nagyapja nyitotta meg 1899-ben a Király utcában, a kis gyártóüzemmel rendelkező üzlet azóta is nyitva tart, gyűjteményét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, a rossz állapotban lévő házat az önkormányzat évekkel ezelőtt eladta, a bolt és az épület sorsa így kétséges.

 - Szalai Dániel

A Király u. 27. belső lépcsőfordulója

10. Az erzsébetvárosi kirándulást a Deák téren fejezhetjük be, a Király utcán tovább sétálva így még útba esik a Gozsdu-udvar is. Az Európában is egyedülálló 240 méter széles átjáróház-tömb1901 és 1904 között Cziegler Győző tervei alapján épült Gozsdu Manó ügyvéd vagyonából, a korabeli kereskedelmi élet központjának számító átjáróházban arany- és ezüstművesek, ékszerészek és ötvösök műhelyei működtek. A különleges épülettömb felújítása 2008-ban ért véget, és bár az átalakítás során megtartották az eredeti struktúrát, az új, steril hatású terek már egyáltalán nem őrzik az óvárosi hangulatot.

 

A cikkben szereplő információk forrása Perczel Anna Védtelen örökség című, 2007-ben megjelent könyve, a fotókat Szalai Dániel készítette.

 

(via: hg.hu)



Hozzászólás