2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella

Újra nyitva a 112 éves Első Magyar Tűzzománc és Jelvénygyár

2011. február 3.  

Erzsébetváros közepén a Király utcában, van egy alig észrevehető kis boltocska, amely egy 1899 óta működő családi vállakozás, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár. Az boltot a jelenlegi tulajdonos, Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes apai nagyapja, Berger Márkus alapította még a XIX. század végén. A nagyapáról, apára, majd leányra szálló, egyedi mesterségről a piciny boltban a tulajdonos mesélt a BP23-nak.

A Király utcai, kis gyártó üzemmel rendelkező üzletben Magyarországon elsőként, 112 éve  készítik a jelvényeket, kitűzőket. A helyiségbe lépve Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes fogadott, aki a nyolcvanhoz közeledve minden nap bejár a nagypapájától örökölt műhelybe. A rendkívül energikus, határozott hölgy, hihetetlen sokoldalú személyiség: a matematikai  nyelvészet doktora, történelemből kandidátus, eszperantó szakmegbízott matematikából, és mindezek mellett számos könyvet írt és adott már a ki a Szabadkőművességről – amit egyébként a magyar Tudományos Akadémia megbízásából kutat – , utazik, előadásokat tart. Mindezt a bolt üzemeltetése mellett, ahol a mai napig, megrendelésre készít jelvényeket, plaketteket, érmeket.

A beszélgetésünk helyszínéül szolgáló üzletben mindenhol kisebb-nagyobb jelvények, kitűzők, többezer darab lehet belőlük. A falon régi fényképek lógnak: Zsuzsanna Ágnes nagypapájának Berger Márkusnak, édesapjának Berényi Lajosnak, és édesanyjának, Berényi Lajosnénak, Barta Líviának képei.

Berger Márkus, a nagypapa első gyára Erzsébetfalván volt, innen költözött 1911-ben a Kazinczy utcába, majd 1929-ben a Holló utcába, és 1957-ben mostani helyére a Király utcába.

– „Nagy  esemény volt, amikor 1911-ben Erzsébetfalváról (ma XX. kerület) a belvárosba költöztethette nagypapa a gyárat, a VII. Kazinczy u.10. szám alá, mert, ebből az alkalomból az eredmények elismeréseként a korábban bérelt két gépet az állam ajándékaként, az iparosmester támogatásként megkapta. Az üzem virágzott, a nagypapa keze alá körülbelül 16 ember dolgozott” – kezdi a történetmesélést csillógó szemmel Zsuzsanna.

Akkoriban már az édesapa – aki később Berényi Lajosra magyarította a nevét – is besegített a forgalmas jelvénygyárba. Majd pár év múlva az első világháború kitörésekor, az akkor 17 éves Berényi Lajos, azzal állt az apja elé, hogy ő elmegy harcolni a frontra. A nagyapa elengedte. A fiúcska azonban nem volt éppen harcra termett legény, ami hamar ki is derült. Ezért a nagypapa, fia életét féltve,  addig levelezett a katonasággal, hogy engedjék haza gyermekét a frontról, amíg az a végső érv meggyőzte őket, hogy a jelvénygyár nem bírja a háború alatt megsokasodott, a katonaságtól érkező rendelést, ezért nélkülözhetetlen a fiú. Hazaengedtéék.

Az 1929-ben, már a Holló utcába költözött üzemet az édesapa vette át. Berényi Lajos, frissen nősült fiatalemberként, felesége, Barta Lívia segítségével, több és nagyobb helyiségből álló, kiterjedt vidéki és külföldi vevőkörrel rendelkező vállakozást irányított már. A gazdasági válság ugyan tombolt, de a bolt ebből alig érzett meg valamit. Ehhez nagy segítséget nyújtott a feleség, barta Lívia ezüstműves, aki tulajdonképpen a fiataloknak adta a tulajdonában lévő Holló utcai ház üzlethelységét. Afiatal házasok rendkívül sikeresen vitték az üzletet.

Aztán jött a második világháboró, ami alatt a bolt csak a legnagyobb bombázások idején, Budapest ostromakor, a légitámadásokkor szüneteltette a munkát. Viszont az 1945-ös újranyitás után egészen 1957-ig a család tulajdonában maradt a bolt, még az államosítást is megúszták.

“A papa egyébként azóta nem javított semmilyen jelvényt, amikor is 1945-ben egy az üzletbe tévedt orosz katonának kijavította az egyik kitüntetését, majd másnap az oroszok elhurcolták. A mama furfangos szöktetési terve után derült ki, hogy apapát csakis azért hurcolták el, mert az orosz katona jogtalanul viselte azt a kitüntetést.”

– „1956 október 23-a életem egyik legboldogabb napja volt – buggyan ki a meglepő vallomás Zsuzsannából, majd kiderül, hogy tulajdonképpen a szülői szigornak köszönheti hogy túlélte a forradalmat. Az akkoriban egyetemista Zsuzsanna, az ebédszüneet alatt a belvárosban sétálva, látva a készülődő forrongást, hazarohant „és kiadta a papájának feladatba”, hogy Kossuth címereket kell gyártani, majd néhány címeres kitűzővel a kezében a Károlykertben csatlakozott az egyetemisták egyik csoportjához, naphosszat a várost járták, szervezkedtek. Este hazaérve a szülei közölték vele, nem vehet részt tovább aktívan a forradalomban, aminek tulajdonképpen Zsuzs az életét köszönheti, ugyanis ha lehetett volna, akkor  két nappal később a Kossuth téren ő is ott van.

A forradalom után a 1957-ben a kerületi tanács utasítására lebontották az épületet, így a jelvényüzem forgalmasabb helyre, a VII. Király utcába költözött, ahol ma is működik. A papa nagy hazafi révén, nem tudta megemészteni az 1956-os eseményeket, valamint a bolt lebontása is nagyon rosszul érintette, így felesége és a fiatal Zsuzsanna vette át a Király utcában már a jelvénygyártást. Majd pedig édesanyjától 1990-ben átvéve Zsuzsa vezeti az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárat.

A hihetetlen műveltséggel és életigenléssel elátott hölgy azt a szomorú, a mai napig húzódó   történetet is elmesélte, miszerint 2009-ben komoly veszélybe került az évek óta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védelme alatt álló üzem. A hölgy üzletének is helyet adó értékes, a szintén Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védelme alatt álló ingatlant Hunvald György, azóta előzetes letartóztatásban lévő volt erzsébetvárosi polgármester el akarta adni. Berényi Zsuzsanna élni akart boltja elővásárlási jogával, erre azonban a kerület korábbi szocialista-szabaddemokrata vezetése nem adott lehetőséget.

A kialakult jogvita miatt, a jelvénygyár majd egy évig zárva volt, Zsuzsát pedig az önkormányzat, egy szerencsétlen balesetet követő kórházi kezelés után,  gondnokság alá vonta. Arról, hogy ez a két eset mennyiben függ össze, a mai napig jogászok vitatkoznak. De ez már egy másik történet…

Jelenleg torvábbra is reméli Zsuzsanna, hogy maradhat ezen a helyen, végre megvásárolhatja a helyiséget, és bízik abban is, hogy ha engedélyezik, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár múzeummá alakulhat.

(BP23)



Hozzászólások

3 Responses to “Újra nyitva a 112 éves Első Magyar Tűzzománc és Jelvénygyár”
  1. Boros László szerint:

    Vajon mi lehet az üzlettel ?
    Mostanában erre van dolgom, s nemigen látom nyitva. Remélem csak rosszkor járok arra, s nincsen semmi baj

    Üdvözlettel,

    Az egyik könyvének olvasója

    B. László

  2. zsebe szerint:

    Nagy tisztelettel!!!!!Csodaszép igaz ember!

Hozzászólás